Pannonhalma - Vissza a gyökerekhez (2)

A bencés monostor története, a Főapátság weblapja szerint

"996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is.

Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1541-től főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Csak ezt követően indulhatott el a megrongált épületek helyreállítása. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban.

A XVIII. század, a felvilágosodás évszázada a szerzeteséletben is éreztette hatását. Az állam és az uralkodók a szerzetesközösségek működését a közvetlen hasznosság szerint ítélték meg, és lényegében csak azoknak a rendeknek a létjogosultságát fogadták el, amelyek betegápolással vagy tanítással foglalkoztak. Mivel az a hagyomány, amelyet Szent Benedek Regulája képviselt, nem a közösség munkájára, hanem magára a közösségi életre helyezi a hangsúlyt, II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését.

Az 1802-ben visszaállított rend elsődleges munkaterületül a középiskolai oktatást kapta."

Pannonhalma, Bencés apátság

Egy jellegzetes sarokkő, a készítés dátumával. Az évszám: 1486! Abban az időben gyakran ábrázolták a 4-es számjegyet úgy, hogy a 8-as számjegy felét rajzolták meg.

Pannonhalma, Bencés apátság

A kolostor négyszög alakú kerengőjének egyik oldala. Az ablakokat gyönyörű üvegfestmények díszítik.

Pannonhalma, Bencés apátság

A kerengő egy másik szárnya

Pannonhalma, Bencés apátság

István király szobra. A király többször járt Pannonhalmán.

Pannonhalma, Bencés apátság

I. (Szent) István király koronázási palástjának a másolata. Az eredeti Budapesten található.

Pannonhalma, Bencés apátság

Az apátság könyvtára. Rengeteg értékes könyvet őriznek a tárlókban.

Pannonhalma, Bencés apátság

A könyvtár főbejárata a terem felől nézve.

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Könyvtár mennyezeti freskója

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Habsburg Ottó, az utolsó megkoronázott magyar király legidősebb fia Pannonhalmán nevelkedett évekig , itt járt iskolába. 2002 évi látogatása alkalmával Ő és Felesége bejegyzést tett a könyvtár emlékkönyvébe.

Pannonhalma, Bencés apátság

Pannonhalma, Bencés apátság

Bazilika, altemplom

"A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma látható tömegének nagy része a XIII. század elején, Oros apát (1207-1243) idejében épült kora gótikus stílusban. Ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Felszentelése valószínűleg 1224-ben volt. Ekkor nyerte el mai alakját, amely három építőműhely keze nyomát viseli: az épületen magyar mesterek munkája mellett felső-rajnai és észak-francia hatás mutatható ki. Az ötven méter hosszú, háromhajós bazilika, négy jól elkülönülő részre tagolódik. A templomot Mátyás uralkodása idején bővítették, ekkor készült el a szentély csillagboltozatos mennyezete, a mellékhajók keleti vége és a Szent Benedek kápolna. A török időkben a belső berendezés teljesen elpusztult. Később jelentősebb felújítás az 1720-as években

kezdődött Sajghó Benedek főapátsága alatt. Ezt követte az 1860-as években Storno Ferenc-féle restaurálás. A legutóbbi, 2012-ben fejeződött be és John Pawson angol építész tervei alapján készült.

A felújítás során a templom szerzetesi karakterének visszaállítása volt a fő szempont, hiszen a Bazilika az itt élő bencés közösség otthona, közös imádságának helyszíne, a monostor szíve: a templomnak ez a szerzetesi jellege főleg a két stallumsorból álló szerzetesi kórusban érhető tetten, melynek középpontja a felolvasóállvány. Másrészt a templom történeti terének újraértelmezését is magával hozta a felújítás: a keletelt, felszálló dinamikával rendelkező osztott tér a beavatás terévé változik a felújítás során, melynek transzcendens pontja a Krisztus második eljövetelét elővételező keleti körablak. Ennek az ónixxal fémjelzett beavatási útnak az eredője a templom nyugati végében álló keresztkút. Az anyaghasználat egyszerűségre és nemességre törekedett: a templom terét egységbe foglaló süttői mészkő padozat, ónix liturgikus tárgyak, a tömör diófa bútorok valamint a patinázott sárgaréz lámpatestek békés és erős tárgyi világot varázsolnak a bazilikába."